SZEKSZÁRDI HÍRHATÁR
   
 2017.09.19.
 Kedd
Ma Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz.
   EUR árfolyam
   /Rate& Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




Szekszárd város története

 

        Három tájegység találkozásánál – Mezőföld, Alföld, Dunántúli dombság – épült Szekszárd városa.

A Duna szabályozásáig (1800-as évek) élelemforrásban gazdag mocsaras területek uralták a síkságot, a dombokat pedig (a szőlőművelés elterjedése előtt) dús erdők borították. Érthető tehát, hogy az újkőkorban megtelepedett az ember a Palánki-szigeten.

        Az első nép, aki maradandó nevet adott a településnek a kelták egyik törzse volt.  A név Alisca jelentése Alisiumból származó törzs. A kelta városka a rómaiak uralma alá került, akik meghagyták a település nevét. Erre bizonyítékot szolgáltatnak a birodalom fennmaradt útikönyvei. (Ma az Alisca lakótelep házai őrzik az ősi település nevét és helyét.) A helyi szőlőművelés legkorábbi nyomai is ebből az időből valók. A római város karéjban fogta körül a dombokat a mai Felsőváros – Bartina - Béla tér - Bödő területén.

        A népvándorlás korában többek között a longobárdok éltek itt, később avarok telepedtek meg a Palánki-szigeten.

Az avarok virágzó falujának köszönhetően a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett Szekszárd.

1061-ben alapított bencés apátságot Szekszárdon I. Béla király, rangot adva ezzel a településnek, mely kedvenc tartózkodási helye volt. Itt is helyezték  örök nyugalomra. 1242-ben tatárok dúlták fel és foglalták el Szekszárdot.

A tatárjárás utáni időkben az apátság fontos hiteles helyi tevékenységet folytatott: megállapították a birtokhatárokat, vitás ügyeket orvosoltak, jószágába iktatták az új tulajdonost, monostori iskolát működtettek.

Vitéz János jeles humanista, apát és földbirtokos volt Szekszárdon. Itt szőtte összeesküvését Mátyás király ellen. Ekkor már állt a szekszárdi vár, melyet Mátyás király le akart romboltatni, amikor leleplezte az ellene szőtt összeesküvést és elkobozta Vitéz János javait. 1472-ben Vitéz János meghal, a vár végül is megmenekült Mátyás haragja elől.

        1526-ban II. Lajos Szekszárdon keresztül vonult a mohácsi csatába. Ebben az időben az apátság már köteles volt bandériumot tartani, szám szerint 100 lovast. Feltételezhetően ők is a királlyal tartottak a csatába, és odavesztek a harcban.

A feljegyzések szerint II. Szulejmán szultán is megfordult Szekszárdon a csata után. Itt végeztette ki a fogoly férfiakat, de az asszonyokat szabadon bocsátotta. Egy adat szerint Kászon bég felégette a várost 1532-ben, és elfoglalta a várat. Véglegesen viszont csak 1541 után telepedett meg a török Szekszárdon. Itt székelt a szandzsák élén álló bég, és körülbelül 200 katona. A lakosságot a be-betörő végvári katonák is sanyargatták. A legjelentősebb betörést 1560-ban jegyezték fel, amikor Horvát Márk szigetvári kapitány elfoglalta és felgyújtotta a várost, minden terményt és jószágot elpusztítva.

8 évvel később viszont az erre utazó Marc Antonio Pigafetta már virágzó, jól művelt településről számol be.

        A város lakossága azonban fogyatkozott, a környező falvakba és a Fölsővárosba költöztek a szekszárdiak a végváriak elől. Így 1580-ban már csak 40 kapu után szedtek adót Szekszárdon. A várost 1686-ban foglalják vissza a keresztény csapatok. Az első adóösszeíráskor mindössze 12 család élt a városban, valószínűleg a fentebb említett okokból. Az elvadult állapotokon Mérey Mihály apát változtatott. A környék erdőiből, mocsaraiból, elrejtett településekről több mint 1000 embert gyűjtött össze. Visszaadta nekik régi kedvezményüket, gondoskodott védelmükről. (Az apát nevét ma is utca őrzi.)

        A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz a város és környéke is csatlakozott. Maga Mérey is a fejedelemnek tesz hűségesküt. A híres kuruc brigadéros Béri Balogh Ádám is Szekszárdra menekült az utolsó csatájából. Őt is és Mérey Mihályt is elfogták a labancok, de csak Béri Balogh Ádámot végezték ki. Nevét az elfogásának helyén álló fára emlékeztető tábla és utca őrzi. Az 1730-as években a város újra fejlődésnek indult. Itt találhatók a legjobb minőségű bort adó szőlők. A pestis járvány idején megfogyatkozott a lakosság. Valószínűleg ennek következményeként hívott Trautsohn apát német telepeseket szekszárdi birtokára a Fekete-erdő vidékéről, akik a mai Bezerédj utcában telepedtek le. 1779. január 20-án, Simontornyán Szekszárdot választották a megye székhelyévé, bár csak egy szavazaton múlt a végeredmény.

        1794. augusztus 7-én nagy tragédia érte a várost. Tűz ütött ki a Bartina oldalában, és a nagy szélben gyorsan terjedve másfél óra alatt porig égette a város négyötödét. A nagy tűzvész után kezdett betelepülni az Újváros. A helyi címzetes apát Szluha György aktív részese volt az újjászervezésnek. Közben járt az új templom építésének érdekében, kórházat, iskolát épített, és új szőlőföldeket jelölt ki. Virágzott a bortermelés, terjedt a szekszárdi bor jóhíre.

        A XIX. században Szekszárd mezőváros Tolna megye szellemi, politikai középpontja lett. Az újonnan épült vármegyeháza a megyei élet központja. Megfordult itt Bezerédj István, Csapó Dániel, Perczel Mór, Garay János, ki korának kiemelkedő költője (és még személyesen ismerte főhősét Háry Jánost). Gyakran vendégeskedik Szekszárdon Vörösmarty Mihály, és Petőfi is járt nálunk színészként még Petrovics néven.

Szekszárdról indult ki a védegyleti mozgalom, és vidéken elsőként itt kaphattak a jobbágyok a nemesekkel azonos feltételek mellett hitelt.

Szinte természetes, hogy az 1848-as forradalom vívmányi lelkes követőkre találtak a városban. ’48. október 7-én Albanich János György vezetésével fegyveres csapat vonult Ozorára, hogy szembe szálljon a császáriakkal. Amíg a férfiak harcoltak, a nők szüretelték, puttonyozták, préselték a szőlőt. Kossuth seregébe is több szekszárdi jelentkezett.

        Az 1850-es évek végére a város lakosainak száma 10000 fölé emelkedett. A borkultúra virágkorát élte, minden tősgyökeres szekszárdinak volt szőleje. A szekszárdi bor iránti kereslet föllendítette a vízi, közúti és vasúti közlekedést. Ekkor épült a gemenci gőzhajóállomás, és a hozzá vezető Keselyűsi út, mely a Monarchia leghosszabb, teljesen egyenes közútja volt. 1883 novemberében megindult a vasúti közlekedés is. 3 évvel később a filoxéra és a jégverés elpusztította a szekszárdi szőlők 85%-át. Roboz Zoltán szinte a semmiből teremtett alapot az újrakezdéshez. Az összefogás példaértékű volt.

Ennek eredményeként a XX. század elejére korszerű, dinamikusan fejlődő borvidék jött létre. A fejlődés azonban nem követte a mezőgazdaságot az ipar és kereskedelem területén. Egyetlen, de világhírű ipari létesítmény volt Szekszárdon: a selyemgombolyító és –petevizsgáló központ, közismert nevén a „selyemgyár”. Létesítője a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja Bezerédj Pál. Kultúra terén nagyobb a fejlődés volt tapasztalható. A villanyvilágítás felváltotta az olajlámpákat, kikövezték a mai főútvonalat, bővült a megyei kórház, megnyílt a gróf Apponyi Sándor és Wossinsky Mór alapította múzeum, és itt kapott otthont a megye főgimnáziuma, melyet később Garay Jánosról neveztek el. Itt végezte tanulmányait Dienes Valéria, az első professzornő, Leopold Lajos, Dicenty Dezső, Escher Károly fotóművész és Babits Mihály költő.

Az I. világháborúban 414 szekszárdi férfi vesztette életét.

A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt a megyeszékhely példát mutatott a szociális gondoskodás és a kultúra értékeinek megbecsülése ügyében. A barlanglakásokban nyomorgó embereket a kisajátított polgári lakásokba költöztették, a rosszul táplált gyerekek számára megszervezték a tejellátást. A fehérterror idején kivégezték a szekszárdi direktórium tagjait, akiket még 1919. március 14-én választott meg a tömeg a lemondatott főispán-kormánybiztos helyett.

Az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt a dzsentroid réteg uralta a várost. A lakosság száma stagnált, az ipar nem gyarapodott számottevően.

A II. világháború 1944. november 30-ig nem rázta meg a várost (harcok nélkül vészelte át az időszakot), ekkor foglalták el az orosz csapatok, és egyik legnagyobb egészségügyi központjukká alakították. Minden nagyobb középületben kórház működött.

Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd az iparosítás fellendítette Szekszárd fejlődését. Ebben az időszakban (’60-’70-es évek) épült pl.: a „Műszergyár”, a gabonasiló, a sajtüzem, a Húskombinát, a BHG üzemcsarnoka, a Skála áruház, és a panelházak többsége.

A rendszerváltás után a kép ismét átalakult. Sok üzemet bezártak, lebontottak, jelentősen nőtt a munkanélküliség, és megindult az elvándorlás. A szocializmus időszaka alatt a lakosság közel 40000-re duzzadt lélekszáma mára 35000 fő alá csökkent.

A várost ma leginkább borai, rendezvényei, és csendes, vidéki környezete teszik vonzóvá az itt maradók és az idelátogatók számára.

 

 

(Dr. Töttős Gábor: Szekszárd. Mesélő útikönyv és Történelmi séták Szekszárdon című művei alapján.)

 




Belvárosi séta

 

Szekszárd régi központja a Béla tér, és új központja a Garay tér önmagukban is rengeteg látnivalót tartogatnak az idelátogatóknak.

 

A Béla tér, melyet I. Béla királyunkról neveztek el, kiindulópontunk lehet sétánk során. A térnek és környékének történelme a kőkorszakig nyúlik vissza. A mai Vörösmarty utca területén találtak a lengyeli kultúra nyomaira, mely bizonyítja, hogy már az őskorban megtelepedett az ember ezen a magaslaton. A rómaiak korában épült településnek pedig a legkeletibb része volt a tér. Szintén a Vörösmarty utca területén kerültek elő az Árpád-kori magyar őseink házainak maradványai.

        A teret az 1805-ben épült copfstílusú katolikus templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Tervezője Tallher József.

A templomot a katolikus vallásalap építtette kárpótlásul az 1794-es tűzvész során megsemmisült régi apátsági templomért. Létrejötte nagyrészt Szluha György közbenjárásának köszönhető.

A templom belseje is lenyűgöző: az idők folyamán újabb és újabb részletekkel gazdagodott, és Wosinsky Mór gyűjtésének köszönhetően díszes ablakokkal büszkélkedhet.

1925-ben galambokat füstölő gyerekek miatt kigyulladt a torony és leégett a teljes tetőzet a kupolával együtt. Az újjáépítés Diczenty Lászlót dicséri. 1986-ban műemléki szaktanácsokat figyelembe véve felújították a tetőzetet. Naponta háromszor harangjáték hallható.

A templom lépcsőjével szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobrot láthatjuk. A szobor eredetileg a régi piactér közepén, a mai 1848-as emlékmű helyén állt. Anyaga homokkő, amely az egykori Pannon tenger üledéke. (Ez Szekszárd altalaja). Jelképei bonyolult egységben állítanak emléket: Az Ószövetségre a szobrot körülvevő nyolcszög homokkő mellvéd utal, ebből emelkedik ki a szentháromságban való hit. A 12-es szám is ószövetségi eredetű, 12 angyalfő szimbolizálja isten népét, de a 12 apostolra és az évenkénti 12 holdtöltére is utal. A pestistől három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János. A szobor alján a kovácsoltvas ajtók mögött az 1166 körül elhunyt Szent Rozália rejtőzik.

Az 1753-ban felavatott szobor 75 évig állt eredeti helyén. Mai helyére akkor került, amikor a megyeházának építéséhez anyagot szállító szekerek veszélyeztették.

Ha a templom lépcsőjéről szemlélődünk tovább, a szobortól jobbra láthatjuk a Római katolikus plébániát, mely a tér legrégebben álló épülete. 1775-ben készült el. Az eredetileg földszintes épületet többször átalakították, de barokk jellege megmaradt. Az épület oldalán található a város egyetlen vörös márvány ülőpadja. A barokk tölgy kapu ősi jelképeket formáz: keresztet, csillagokat és a dicsfényt.

A plébánia mellett áll a városháza. (Helyén sokáig korcsma állt.) Tervezője a vármegye főorvosa Tormay Károly volt. Az épület klasszicista stílusba épült, 1846. október 18-án adták át. A térre nyúló eredetileg kisebb tanácsterem 1904-ben megsüllyedt. Mint kiderült, döngölt földre és az alatta rejtőző szemétdombra alapozták. 1908-ban építették át Diczenty László tervei alapján, ekkor kapta szecessziós formáját. Homlokzatát a város címerével a század eleji állapotnak megfelelően állították vissza.

A kapualjban ’56-os emléktábla, az aulában borkiállítás az emeletre vezető lépcsők felett Baky Péter festőművész millenniumi történelmi pannói láthatók.

        Ha tovább indulunk felfelé az egyetlen 1794-es tűzvészt átvészelt házhoz jutunk, a Fischof-házhoz. Puhafából készült kapuja felül félköríves, hasonlít a szegedi sugaras-házak kapuihoz. A felújított épületszárnyban működik a Turinform Iroda, a sarkon pedig borszaküzlet található. A templom és a ház közötti „szigeten”, az 1956-os események emlékére állított kopjafa helyén áll Nagy Benedek Szent László szoborkútja, melyen a város védőszentje a kun vitézzel birkózik. A „sziget” mögött, a tér nyugati oldalán áll a Fejős-ház. A XVII-XVIII. század fordulóján épült. Itt működött a Szegzárdi Haladókör, amely az első és máig leghosszabb életű itteni újságot a Tolna-megyei Közlönyt indította útnak.

A templom háta mögött a modern börtön épületéhez érünk. (A régi börtön a vármegyeházában volt.) 1895-re készült el, a városban először itt volt központi fűtés. 1896-ban kigyulladt, és a kitartó oltó munka ellenére porig égett. A rabok egy része megszökött, mások viszont jutalmat kaptak az oltásban való részvételért. Az épület szomorú nevezetessége, hogy itt hajtották végre az ország utolsó nyilvános női akasztását 1958-ban.

 A tér keleti oldalát uraló épülethez érkeztünk, a vármegyeházához. Belső udvarában találhatóak az apátság romjai. Az apátságot I. Béla király építtette. A maga korában igen jelentős méretű épület a király hatalmát szimbolizálta magas tornyával és tömegével. A belső tér kilenc osztatú volt. A középső, négy oszloppal határolt teret a király sírhelyének tartották fenn, a körülötte lévő nyolc karéjba került volna a család többi tagja (felesége és 7 gyermekük). Az apátság köré a századok során rendház és vár is épült. I. Béla szobra – Lesenyei Márta munkája – a templom és a megyeháza közötti parkosított területen áll.

A vármegyeháza előbb ideiglenesen épült, majd 1828-32 között alakították ki mai formáját. Csapó Dániel alispán elképzelései szerint fokozatosan bővült az asszimmetrikus, korszerűtlen épület a megye építészeti jelképévé. Az épület terveit hazánk legnagyobb klasszicista építésze Pollack Mihály készítette, majd az ő terveit egyszerűsítette Stann Jakab és vezette az építkezést. Pollack terveiben minden megtalálható, amire akkoriban szüksége lehetett a nemességnek: Fűtés, megfelelő nagyságú tanácsterem, csodálatos akusztikájú belső udvar, biztonságos börtön. A melegről ízléses cserépkályhák gondoskodtak, melyek vasrészei gyönyörűen és finoman díszítettek, akár a főkapu zárjának elemei.

Stann Jakabnak köszönhetően a kor legjobb építőanyagaiból készült az épület. Az épületet meghatározó hat fél öles oszlop homokköve, ugyanabból a Pannon tengeri üledékből való, mint a Szentháromság szoboré. De ebből készültek a kerékfordítók, a lépcsők, és a megyeháza kertjében elhelyezett (régen a kapu fölött volt) megye-címer is. 1836-ban avatták fel Tolna vármegye székházát, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.

A Vármegyeháza ma hivataloknak és a Tolna megyei Levéltárnak ad otthont, utóbbiban időszakos kiállítások tekinthetők meg. A megyeháza állandó kiállítások színtere, pl.: a nemesség hajdani életét bemutató kiállítás, Mattoni Eszter életműgyűjteménye, Liszt Ferenc itt tartózkodását idéző tárlat, Esze Tamás hagyatékának legjelentősebb könyvei.

        A Vármegyeháza külső kertjében megnézhetjük az 1942-ben alumíniumból készült Bezerédj István szobrot, a helyreállított várfalat és várkertet, benne a megyecímer másolatával, a város legrégebbi ostorfáját, mellette Horthy Miklós emlékfáit, valamint a Baky Péter és Szatmári Juhos László által készített borkutat, mely minden jeles eseménykor, főleg a Szekszárdi Szüreti Napok alkalmával finom szekszárdi bort folyat magából.

A Béla térről nyílik a Babits Mihály utca. Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.). A ház a költő anyai nagyapjáé volt. A házat copfstílusúnak tartják, bár sokkal inkább tűnik klasszicistának tagolásával, célszerű elrendezésével. A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt. A szülőházat először 1967-ben Illyés Gyula, a felújítás után 1983-ban Juhász Ferenc nyitotta meg. Az épületben külön szobát kapott Baka Istvánról szóló emlékgyűjtemény.

A költő otthonát elhagyva a szomszédos Irodalom Háza vár minket. Mészöly Miklós dolgozószobája és családi fotói emlékeztetnek szekszárdi születésére.

Pár házzal hátrébb Dienes Valéria filozófus, az orkesztika megalkotójának emléktáblával jelölt szülőházához érkezünk.

 

Ha a Bála térről elindulunk lefelé a dombon, baloldalról a várfal „kísér” bennünket, jobboldalon kávézókat, éttermeket látunk, majd az impozáns Obsitos Udvarházat, könyvesboltot, bankot, borozót. Leértünk a Garay térre. Ma ez a város központja, legalább is kedvelt találkahelye a város lakóinak, főleg szép tavaszi, nyári napokon.

A borozó mellett áll a tér kalandos történetű épülete, a Deutsche Bühne, hazánk egyetlen német színháza. Eredetileg mozi volt, egész pontosan a Világ Mozgó filmszínház. 1913 őszén nyílt meg. Az 1960-as évek végén leégett. Kisméretű moziként épült újjá. 1985-től filmmúzeumi alkotásokat is vetítettek benne, de 1986. május 7-én ismét tűz emésztette el. Megint újjáépítették, ekkor már színházként.

 A színház melletti épület, mely a tér déli sarkán áll a Pirnitzer áruház Szekszárd legrégebbi kereskedőháza. Tervezője eredetileg is nagyáruháznak tervezte az épületet. Mai külsejét az 1926-os leégés utáni újjáépítéskor kapta. Az üzletben nagy áruválaszték és kedves, korszerű kiszolgálás várta a vásárolni érkezőket. Női készruhát is itt árusítottak először. Ma, sajnos bankok uralják az épületet, ahogy a teret is.

A tér. Földrajzilag is érdekes pontja a városnak: az Alföldi síkság itt találkozik a Dunántúli dombsággal. A tér alsó, sík területét még száz évvel ezelőtt is Lisztpiacnak hívták. Kivételesen nem a híres zeneszerzőről kapta a nevét, hanem arról, hogy a mai Garay szobor helyén árulták a környékbeliek a lisztjüket. Hívták a teret Zöldkút terének is, mert az itt található kútból vitték a vizet az emberek, és a ki-kilöttyenő víztől, befüvesedett a kút környéke. Mai nevét 1881-ben kapta a tér, névadója híres költőnk, írónk, újságírónk, és szerkesztőnk Garay János, a híressé vált Háry János alakjának megalkotója.

A tér közepén Garay szobra látható, előtte a ma szökőkútként működő kút. A szobor Szárnovszky Ferenc alkotása, az oldalán látható dombormű Az obsitosból vett jelenetet ábrázol, és Köllő Miklós készítette Zichy Mihály rajza alapján. A talapzatán olvashatók a legjelentősebb Garay művek címei. 1898 júniusában adták át a szobrot.

A tér északi oldalán a valahai polgári fiúiskola, később (elköltöztetéséig) Garay János Általános Iskola épülete. 1879-ben készült el, műemlék jellegű, koraeklektikus, későromantikus stílusban. Érdemes megcsodálni az oroszlánfejekkel díszített faragott főkaput.

Mellette az egykori Szekszárd, majd Garay szálló áll, homlokzatán az első magyar nyelvű mezővárosi címer Szűz máriás képével, pontosabban annak színes kerámia domborművével. Eredetileg ez az épület is klasszicista stílusú volt, szecessziós alakját Lechner Ödön tervei alapján kapta 1893 után.

Amennyiben a térről átnézünk az út túloldalára, megcsodálhatjuk az Augusz–házat. Építészetileg három jól elkülöníthető részből áll. Az első legdélebbi rész a szálló, mely ökörszem ablakokat kapott, a középső, legrégebbi szárny az 1820-as évekből való. A három homokkőoszlopon nyugvó középrész építtetője idősebb Augusz Antal volt. A harmadik, északi szárny a Trieszt melletti Miramare kastély mintájára készült, Stann Jakab tervezte és kivitelezte. 1876 körül, már báróként emeltette Augusz Antal. Négy alkalommal vendégeskedett itt hosszabb-rövidebb ideig Liszt Ferenc a híres zeneszerző és zongoraművész. Emlékét sok más mellett az Augusz-házban működő Liszt Ferenc Zeneiskola és a ház mögötti parkban található Borsos Miklós által készített Liszt szobor is őrzi.

         A park területén, szökőkút közepén áll a megkapó Őszike, Fusz György munkája, a volt Korzó Áruház előtt a Szekszárd szimbólumait felvonultató millenniumi emlékszobor, mely Farkas Pál és adorjáni Endre kezének munkáját dicséri. A park másik szélén pedig Szintén Farkas Pálnak köszönhetően Háry János ugratja a lovát.

A pályaudvar felé a sétányon lépdelve elhaladunk a Prométheusz park mellett, ahol szép zöld gyep, mesterséges tó és szökőkút, valamint a tüzet elrabló Prométheusz várja a parkban megpihenni vágyókat.

A szobrokat Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készítette, a park alkotója Mőcsényi Mihály professzor. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható.

Tovább sétálva jobb kéz felől megnézhetjük Babits Mihály egész alakos bronzszobrát, Kiss Kovács Gyula alkotását, balra pedig Szent István néz le ránk talapzatáról. A szobrot szintén Farkas Pál alkotta.

        Az egykori zsinagóga, ma Művészetek Háza Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.

A Múzeum mellett található a Fusz György által készített II. világháborús emlékmű, tőle visszább majdnem a Garay Gimnáziummal szemben az I. világháborús. Orbán Antal alkotta, címe Bajtársak, de mindenki Hősök szobraként említi. Vele átellenben, az utca túloldalán, a 2000-ben felavatott 1956-os emlékmű, melyet Csíkszentmihályi Róbert hozott létre. Eme szobrok – zsidó áldozatok szobrával, és az 1919-es emlékművel együtt - adják ma a sok nevet (Sétakert, Szent István tér, Hősök ligete, Mártírok tere) megélt tér hangulatát, és emlékeztetnek az elmúlt idők mártírjaira. A tér ma ismét Szent István nevét viseli.

Belvárosi sétánk hosszúra sikerült, és még így sem teljes a kép. Természetesen az Alsó- a Fölső- és Újvárosban is akad látnivaló.

Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból. A Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel.

Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.

1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.

De illik megemlítenünk Illyés Gyula szobrát a róla elnevezett Főiskolai Kar előtt, az Évezred kapuja elnevezést kapott szoborkompozíciót a Luther téren, az Ivó Szarvast a volt Gemenc Szálló előtt, Béri Balogh Ádám fáját, vagy az Újvárosi templomot… Számos látnivaló van megyeszékhelyünkön, és szinte mindenhez kapcsolódik egy anekdota, egy ismert, híres személy, egy történet. Érdemes kutakodni egy kicsit!

 

Forrás: Szekszárd város honlapja, valamint Dr. Töttős Gábor Szekszárd. Mesélő útikönyv című könyve

  

További hírek

 
Polt főügyész olyan helyreigazítást kapott, hogy helybe ment a pofonért
2017. 09. 18. 19:00
hirhatar.hu

 
A Kossuth-díjas színész nem kér Orbán vacsorameghívásából
2017. 09. 18. 17:00
hirhatar.hu

 
Aczél forog a sírjában: Orbánt cenzúrázzák az ARC plakátkiállításon
2017. 09. 18. 13:00
hirhatar.hu

 
Tarjányi lapja független lesz Tarjányi mozgalmától – mondja Tarjányi
2017. 09. 17. 17:00
hirhatar.hu

 
Eltűnt kamaszlányokat keres a rendőrség
2017. 09. 17. 14:00
hirhatar.hu

 
Securityk védték Rúzsa Magdit, aki a Mátyás templomban fogadott örök hűséget
2017. 09. 17. 12:00
hirhatar.hu

 
Elnök akart lenni, de a végrehajtó bizottságba sem került Schmitt Pál
2017. 09. 16. 19:00
hirhatar.hu

 
Demcsák felülmúlta Szanyit: Gyanús viselkedése miatt vizsgálatot indít az ATV
2017. 09. 16. 17:00
hirhatar.hu

 
Ennyit a migránsáradatról és a százmilliárdos kerítésről – fogtak tíz embert
2017. 09. 16. 10:36
hirhatar.hu

 
A DK elárulta, hogy kit hívtak Mr. 20%-nak
2017. 09. 15. 14:01
hirhatar.hu

 
Kirúgták az üldözött keresztényeket üldöző helyettes államtitkárt
2017. 09. 15. 13:00
hirhatar.hu

 
Uniós támogatás lenyúlása miatt fuldoklunk több millióan
2017. 09. 15. 10:37
hirhatar.hu

 
Öt ok, amiért a Fidesz betonba öntve áll a lábán
2017. 09. 12. 16:00
hirhatar.hu

 
Újabb kormányvandalizmus a budai várban
2017. 09. 12. 13:01
hirhatar.hu

 
Orbán a közszférában dolgozóktól újabb milliárdot tol az egyházakhoz
2017. 09. 12. 12:00
hirhatar.hu

 
Az MSZP szerint a Fidesz megrendelésére törnének Botka életére
2017. 09. 11. 19:01
hirhatar.hu

 
Már a rendészeti gimnazistákat is leparancsolják a határvédelemre..?
2017. 09. 11. 17:00
hirhatar.hu

 
Vajnáé lett a Bors is – Mészárossal és Habonnyal letarolták a hazai médiát a választásokra
2017. 09. 11. 16:00
hirhatar.hu

 
A kormány beismerte, hogy felére csökkentették a fogyatékossággal élő emberek munkabérét
2017. 09. 10. 17:00
hirhatar.hu

 
Csepreghy államtitkár szerint Hadházy Ákos gazember
2017. 09. 10. 15:00
hirhatar.hu

 
Kicsinyes bosszú miatt állástalan az elveihez hű színész
2017. 09. 10. 14:01
hirhatar.hu

 
Vajna Timi rendezne, Andy támogatja
2017. 09. 09. 20:01
hirhatar.hu

 
Lelépett Tarjányi főszerkesztője – négy hónap után
2017. 09. 09. 18:00
hirhatar.hu

 
Saját polgármester-jelöltjét buktathatja meg a paksi fideszes elnök
2017. 09. 09. 12:00
hirhatar.hu

 
Amikor még a Csurka volt a Bayer
2017. 09. 08. 20:00
hirhatar.hu

 
Botka halálát tervezgették a Mészáros-tévében: Molnár Gyulánál elszakadt a cérna
2017. 09. 08. 17:00
hirhatar.hu

 
Nemzetbiztonsági ügy lett az azeri „baltásgyilkos” idején utalt milliókból
2017. 09. 08. 12:00
hirhatar.hu

 
A DK két betűvel elintézte Orbánt
2017. 09. 07. 17:00
hirhatar.hu

 
Fábry elismerte: Házasságon kívül is született egy gyereke
2017. 09. 07. 13:01
hirhatar.hu

 
Semmi összefüggés: Ingyen oroszoktatás Putyin díszpolgársága mellé
2017. 09. 07. 12:00
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport